Szokjunk le!

Úgy döntöttem, hogy elindítok egy kis sorozatot a leszokás rögös, göröngyös, mások (soha nem dohányzók) szerint oly' egyszerű útjáról.

1. nap:

Amikor már kellően sok embertől megkaptad, hogy büdös bagós, vagy hogy felelőtlen fráter, aki befüstöl mindenkit, akár akar cigizni, akár nem, esetleg elfogy a pénzed, vagy valami nagyobb dolgot akarsz venni, netán már eleged van abból, hogy minden reggeled fél óra fulladásos kukorékolással kezdődik, megérik benned a gondolat: "Leszokok!" Na ez az első lépés afelé, hogy letedd a cigit. A bagósok 85-90%-ának az utolsó is. A közismert (általam nagyon kedvelt) mondat: "Majd holnap!" Sajnos az a holnap sose jön el, így a kedves leszokó, bár csak jót akar környezetének, ehelyett kikészíti őket idegileg (miért is ne).

A leszokó embereknek alapvetően 3 típusa van:

1.) "Miattad kell dohányoznom!"

Ketté harapná a nyelvét, ha azt mondaná: Akaratgyenge vagyok, sajnálom... vagy hogy Nem akarok leszokni tulajdonképpen, csak ez olyan jól hangzik... ehelyett a következő a stratégia: a kedves családtag megkérdezi minden "de jó lenne rágyújtani" sóhaj után, hogy de te le akarsz szokni, nem? Erre jön az agresszív hangnem, hogy "Mert neked fogalmad sincs, mekkora áldozatot hozok érted!!!" vagy valami hasonló. Akármennyire is nem akarunk a hisztivel foglalkozni, ez a csoport kiharcolja!!!!, hogy összevesszünk, majd teljes elégedettséggel kiáll bagózni, mondván, annyira felhúztuk, hogy el kell szívnia egy szál cigit... mi meg kellően rosszul érezzük magunkat emiatt (én már immunis vagyok rá...)

2.) "Majd holnaptól"

Ez a másik kedvencem. "Holnaptól nem dohányzom!" A holnap persze sose jön el, mert mindig ma van, amikor felkel és rágyújt a reggeli kávé mellé. Ez is csak amolyan népámítás és vitaalap, előbb utóbb átcsap az első kategóriába, és akkor mindennapi stressz forrása lesz, mígnem az érintett családtag is rászokik vagy a cigire vagy a nyugtatókra, hogy a leszokó fél leszokási kísérleteit ép idegekkel át tudja vészelni.

3.) "Leszokom minden áron!"

Na ő az a csoport, akik talán tényleg leszoknak (abbahagyják a cigit, mert leszokni ugye nem lehet). Szilárd elhatározás, nyavalygás talán az első pár napon, (első 2-3 nap kimondottan nehezen viselhető mellettük), ők valami célt látnak maguk előtt. Sajna nekik is a 70%-uk időről időre elbukik. Na de aztán mindig felállnak és újra próbálják, vagy beállnak az első két csoport valamelyikébe.

Motivációk és bukásuk:

1.) Több pénzem marad!:

Teljes kiábrándulást kell okozzak, sajna nem igaz. Bár minden leszokást segítő cucc (kivéve a nikotin tapaszt és rágót) ezt hangsúlyozza, de ez ordenáré baromság. Nézzük csak a logikus érveket, miért mondom ezt. Egy doboz cigi ma Magyarországon nagyjából átlagosan 600Ft-ba kerül. Ennyit takarítanánk meg jó esetben naponta. Sajnos ez elmegy kekszre, ropira, csokira, egyéb más rágcsikákra, ami dohányosok szerint nagyon hasznos és nagyon sokat segít, vagy rosszabb esetben elköltjük rágóra, ugyanis egy csomag rágó/nap nem elég (cserébe a leszokás okozta szorulást a magas aszpartam tartalmú Orbit minden bizonnyal remekül oldja, sőt...), még rosszabb esetben nikotin tapaszt/rágót veszünk, ez előbbi az esetek nagy többségében bőrirritációt okoz csak (én ugyanúgy elszívtam mellette egy doboz cigit anno, pedig fizetési előleget kellett felvennem, hogy meg tudjam venni az első dobozt), a rágó pedig szájrákot okoz. De amúgy semmi baj... szóval nem hogy spórolunk, sajnos még többet költünk, mintha cigiznénk... ahelyett, hogy vennénk egy doboz kegyetlenül keserű étcsokit (ugyanis csak a tiszta kakaóban van endorfintermelést serkentő anyag), vagy répát rágnánk keksz helyett... persze az nem olyan finom, mint 5 zacskó győri édes... (utána csodálkoznak az emberek, hogy leszokás alatt 10-15 kilót híznak...)

2.) Sokkal egészségesebb leszek!:

Ez teljesen igaz, ámde: sajnos mire először jelentkeznek a hűűűűűűű de egészséges vagyok szindróma első tünetei, addigra több hónap telik el! (Elmúlnak a reggeli köhögések, a fulladás a lépcsőn felfelé, halványul a szürke bőr stb stb). Na ilyenkor jön az elbizonytalanodás: lehet hogy átvágtak? Aztán a visszatáncolás: csak kamu az egész, jobb volt, mikor cigiztem, legalább ideges nem voltam. Sokan emellett hajlamosak mindenféle egyébb tünetegyüttest beképzelni, amit a dohányzás abbahagyásával magyaráznak. Ilyenek a görcsös fejfájás, a tüdő fájdalom, szívbillentyű bénulás, szorulás okozta bélrák és még sorolhatnám, ilyenkor természetesen megint az a rész jön, hogy dohányozniuk kell, különben meghalnak (ez főleg a "Miattad kell dohányoznom" csoportra jellemző). Egy szónak is 100 a vége, a leszokás egészséges, de idő kell, mire kitisztul a szervezet és ezt sokan türelmetlenek kivárni.

3.) Nem leszek végre büdös!:

Tény. Cserébe tisztul a szaglás, és sajnos az exdohányos elkezdi érezni a minden mást, amit addig cigivel nyomott el. A kipufogó szagot, a szmog szagot, a csövesek szagát és még sorolhatnám, ennek a nagy része beleivódik a bőrükbe, átjárja a ruhájukat, a hajukat, mindenüket... Na már most ilyenkor mi történik? A kemény elhatározással bírok 80%-a úgy véli, ha már így is, úgy is büdös, akár cigizhet is, annak sincs sokkal kellemetlenebb szaga. Sajna azt kell mondanom, hogy de... szóval ez is egy jó érv lenne, de nagyon sokszor megbukik.

Mivel nem egy postban akarom kifejteni minden gondolatomat, tapasztalatomat és véleményemet a leszokásról, így folyt. köv.