2010. december 16., csütörtök

Teljes lelki összeomlás...

Kolléganőm terhes :) Ez jó dolog :) Az kevésbé, h pont akkorra van kiírva, amikor mi is lettünk volna a csimbivel... azzal a különbséggel, h csimbit egy hónapja kaparták ki belőlem (már a maradványait), a kolléganő babája meg tökéletesen egészséges...

Persze amíg kommentben meg nem kapom, hogy egy elmebeteg vagyok, szeretném leszögezni: nagyon örülök a dolognak, hiszen együtt izgultunk, amíg össze nem jött a baba, akkor én már nem tudtam semmit... most szembesültem a nagyszerű hírrel... :) És nem az bánt, h neki babája lesz, hanem hogy nekem nem... aki ezt így nem érti, pukkadjon meg :DDDD

Sajnos nagyon nehéz, ha az ember meddőként éli mindennapjait, és nehéz megmondani, hogy melyik a rosszabb, ha nem jön össze, vagy ha nem marad meg, de szerintem az előbbi... akinek nem jön össze, minden hónapban ott a remény: hátha... akinek nem marad meg, annak tépi az agyát egy szilánk: pedig lehetne, csak... ráadásul ha össze sem jön, szerintem a betéten feltűnő vér kisebb veszteség, mint a beomlott petezsák képe... meg a nagyszerű hír: kikaparjuk, jó? Persze, hogy jó, hát mit lehet ilyenkor mondani? Nem jó? (Megnézném az orvosok fejét... XD )

Dühös vagyok magamra, ha tudtam volna, hogy két vetélés elég, nem tolom eddig a vizsgálatokat... ha tudom, hogy a + teszt elég és nem kötik a dolgot UH képhez... ha tudom, ez csak ennyi, hogy szólok az orvosnak: terhes voltam, nem maradt meg, jöttem volna, de addigra véreztem... ááááááááááááááááááááááááá, fejemet a falba... :( és most nincs más, csak a várakozás... a türelem... és egy hatalmas nagy seb a lelkemen :(

Ja, és a bizonytalanság, meglesz-e a baj, vagy nem? Tudom, ne görcsöljek rá a gyerekre....

5 megjegyzés:

  1. nem vagy elmebeteg, csak túl sokszor csalódtál, abszolút érthető, hogy így látod a dolgokat. és persze, könnyű azt mondani, hogy ne gondolj valamire, ami egyébként pont amiatt tölti ki a mindennapjaidat, mert nem lehet a tiéd....
    ***ölelés***

    VálaszTörlés
  2. Kedves Jeanner!
    Én a másik tábort erősítem, sajnos. Habár még nem rég óta próbálkozunk, de nekem egy örökkévalóságnak tűnik. Amikor ilyen szempontból nézi az ember az életet, alig telik az idő. Mikor tesztelhetek már, mikor jön már meg, mikor múlik már el, mikor lesz már gyerekem...
    Marion Craven

    VálaszTörlés
  3. Szia,
    Mindenkitől ezt hallja az ember lánya...persze, annak mondani könnyű, aki nem ebben a dalban van..."ne gondolj rá"-hányszor kaptam meg már én is-, miért lehet nem rá gondolni, amikor az ember lánya csak azt szeretné?:(

    VálaszTörlés
  4. nekem azok szokták ezt mondani, akik nem akarnak gyereket... úgy szerintem is könnyű mondani...

    VálaszTörlés