Gyorsbejegyzés délutánra

Nem vesztem el... teljesen. A napjaim egybefolynak, de segond, mert így majd különösebb kellemesség nélkül fog érni, hogy rámtört a suli újra :D Jövő szerdától iskola, ha nem jönnék utána, meghaltam :D na jó, csak nem, meg ugye utána vége a félévnek, már csak vizsgázni kell...

Mostanában csodás dolgokat tapasztalok. A minap láttam egy vörös cicát nyakörvvel, utána a hozzá tartozó hirdetést, és délelőtt felhívtam a gazdit, hogy láttam a cicát. Annyira embert örülni én még nem hallottam :) Feldobta az egész napomat.

Aztán ma megszólított egy idős néni, amíg vártam a vonatot. Mivel késett is a vonat, meg minden, elkezdtünk beszélgetni. Vagyis én csak néha vetettem közbe dolgokat, ő meg csak mesélt, csak mesélt... jó volt hallgatni :) Utána megadta a telefonszámát, hogy hívjam már fel, legyek olyan kedves, mi lett a kisbabánk, kisfiú vagy kislány :) Nem tudtam hová lenni a csodálkozástól, hogy ilyen még van, hogy az emberek ilyen közvetlenek egymással, nem csak bámulnak ki a fejükből bedugott füllel, elzárva magukat hermetikusan a külvilágtól. Szerintem ilyen lehetett valamikor régen is. Jó világ lehetett...

Hóhelyzet!!!!!!!

Mivel millió túlórám van, kis naivan úgy gondoltam, bejárok 6ra. A MÁV ezt nem nem igazán tolerálja.... tegnap szerencsém volt, cirka 10 perces késéssel indultunk csak, bár azt megjegyezném, hogy az 5:11-kor induló vonatra 5:15kor még nem lehetett felszállni :DDDDD de mindegy, ehhez képest korán elindultunk...

Ma... ma!!!! Istvánteleknél megáll a vonat, jön a kalaúz: "Le kellene szállni, a mozdony megadta magát, de hamarosan indul egy másik vonat a nyugatiból, azzal tovább lehet majd menni..." Mindenki leszállt, rá 10 percre vissza, valami csoda folytán megjavult a mozdony :D azzal a vonattal, ami 5:50kor van Vác-alsón, azzal a vonattal 6:26 percre értem be a MEGÁLLÓBA!!!!! és ami körülbelül ilyenkor szokott jönni, és amire át kellett volna szállni, az 25 percet késett!!!!!!

Azt hiszem, hó helyzet van, csak idén nem a váltók, a mozdonyok fagytak be XD

Az élet nagy dolgai...

És igen, és újra egy fantasztikus hétfőre ébredhettünk! Ezt mi sem szemléltette jobban, mint a képembe szakadó eső. Felkeltem 3/4 4kor, és majdnem lekéstem a buszt, hát egyszerűen pompás az élet...

A vonaton kivégeztem fizika könyvem maradékát, persze nem úgy, hogy széttéptem, ámbár ingerenciám lett volna rá, de benne van a sorszámom, ami a jogsihoz kell, így kihagytam..

Aztán azon kezdtem el agyalni, hogy vajon mit írok a bérletemre, ha nem lesz se jogsim, se személyem... ez onnan jutott eszembe, hogy a módfelett sok jóindulattal megáldott kalauz bácsi megint be akarta vonni a bérletemet... nem tudom, hogy miért, biztosan ő is bal lábbal kelt fel... nézegette, forgatgatta, minden áron el akarta venni, de nem tudta, mert maradéktalanul volt kitöltve... de mi van akkor, ha nem tudom ráírni a személyim számát? (mert nincs ugye...) Mert hát gondolom, az ilyen kedves kalauz bácsik persze hogy ezt a módfelett elkeserítő tényt nem érti meg... hogyan is értené... én meg vehetek 20.000ért új bérletet...

Keddi szívás

A hétfőt sikeresen átvészeltem, de azért szerencsére a kedd már nem volt olyan egyszerű. Annak,. aki a MÁV STOP Zrtre épít, javaslom vegyen másfél méter erős kötelet, keressen egy vastagabb ágat vagy gerendát, és deriválja fel rá magát. Na jó, hát mit vinnyogok? Csak negyed órát késett a vonat. Ja, hogy lekéstem a csatlakozást és nem érek be ma se? Kérem szépen ez részletkérdés, örüljünk, hogy egyáltalán mennek a vonatok.Köszönjük MÁV!

(Ezt még reggel írtam, úton a Nyugatiba)

Drága bliccelés

Ma hajnalban vettem észre, h lejárt a bérletem. Na jó, szerencsére nem kerültem abba a módfelett kellemetlen helyzetbe, h észre kelljen vennem, egyszerűen csak eszembe jutott. Na oké, de mindez 4:56kor, tulajdonképpen 8 perccel a buszom indulása előtt eléggé kellemetlen tud lenni, mit ne mondjak. Kezdődött az "Akkor most mi legyen?", mert ugye dolgozni menni kell, eléggé sánta kifogás, hogy lejárt a bérletem és nem tudok bejönni. Így hát felszálltam a buszra, miért is ne, úgyse jár ellenőr. Persze, hogy nem, kivéve ha hétfőt ír a naptár, így túl messzire nem jutottam, de öröm az ürömben, mégis eléggé messzire. Bogdáni úton van jegypénztár is, 206os busz is, szóval egészen jól jártam. A gond csak ott kezdődött, hogy bérletpénztár nem volt. Az 6kor nyit. Aki korábban akar bérletet venni, az így járt, menjen jeggyel... Végül a nyugatinál, mikor megláttam a kiegészítő vonatjegy árát és levert a víz, úgy döntöttem, veszek inkább mégis bérletet, mert ez nagyon drága bérlet lenne, és hát nálam csak párolt rizs van, tehát még némi értelmes táplálékot is szerezni kellene... 6 után!!! nyitották ki a pénztárat, a néni persze nem sietett... megszámolta kényelmesen a visszajárókat, megírta még kényelmesebben az ÁFÁs számlákat. De végül sikerült elérnem a vonatot! Nem volt könnyű, de beértem. Megküzdöttem érte...

Péntek ó wow

Azt a hihetetlen szubkontinentális ?@&#!% Olyan szakadó esőbe jöttem dolgozni, hogy esernyő alatt bugyiig áztam. Persze késett a busz, meg a vonat is, mert ugye a MÁV együttműködésben a BKV-val sajnos monszunhelyzetben képtelen közlekedni. Na oké, a buszt még szoszo alapon megértem, csúszós utak, ömlő víz, sok utas... de vajon a sínek is csúsznak?

Még a télen történt, hogy az első e.gomi vonattal akartam bebumszlizni a nyugatiba, sínek a -40 fokban csontig fagyva, a mozdonyvezető meg ugye nagyon laza akart lenni, ráhúzott még a kis hídon egy kicsit, és satu fékkel akart elegánsan megállni. Csak ugye a csont jéggel nem számolt, na ennek örömére majdnem becsúszott agyig taposott fék mellett a nyugatiig :D mi meg csak álltunk és néztünk, néztünk... vártuk, h majd lesz valami, dehát... szóval a MÁV alakít.

Valaki azt mondta, hogy a Vác-Pest vonal mindig is kritikus pontja volt az állami vasutak gondosan megtervezett vonathálózatának, erre a mondatra nekem amúgy könnyek gyűltek a szemembe, na nem ám a meghatottságtól, hanem a röhögéstől. Szintén a télen történt, szintén az esztergomi vonalon, hogy -60 fokban hiába álldogáltunk, vonat sehol. Persze bemondani, h nem jön, az luxus, mert ugye akkor az emberek nem állnának ott elkeseredve, de azért türelmesen várakozva, hanem mondjuk elmennének busszal. Persze egy idő után feladtuk, és buszra szálltunk. Természetesen a pompás és nagyszerű összefogás itt is érződik a MÁV és a BKV között, mert ugye télen sem küldünk ám fűthető buszt, nem ám, minek? A kellemes, hangulatos régi "kék" buszokon jótélvízidején maximum a budapesti tömegközlekedés iránt érzett mérhetetlen szeretet fűti az embereket csak, az meg vajmi kevés, amikor a Varsa utcától az Árpád hídig annyira megfogja az embert a hely a kellemesen meleg műbőr ülésen, hogy előmelegített pajszerrel kell lefeszegetni róla, ha fel szeretne állni.

Igen, szeretlek Budapest!