2011. január 5., szerda

Fóbiák és miegyebek

Tegnap hallgattam a vonaton egy beszélgetést (itt szeretném kihangsúlyozni, nem KI!!!!!, csak hallgattam... mögöttem beszélgettek, akarva, akaratlanul megütötte a fülem a csevej). Az egyik lány hasonló gonddal küzdött, mint én: betegesen irtózott a mozgó vonatoktól, amiket kívülről figyelt (megjegyzem, ha a vonaton ülök, akkor már nem zavar.) Felmerült bennem, vajon ezt a nagyon különleges, látszatra eddig még nem kategorizált rettegést vajon mi okozhatja? A csajnak az volt a vége, ha két sín között áll a peronon, és egyszerre jön két vonat. Nekem az, ha szerelvényvonat süvít el előttem. Volt olyan eset is, hogy elment előttem egy ilyen szerelvény és félelmemben sírva fakadtam. Mindenki, akinek ezt elmondtam, eddig csak azt tudta rá mondani: aludnod kéne. A legszomorúbb, hogy egyik napról a másikra alakult ez ki, el sem tudom képzelni, vajon miért. Mi okozhatja a lélek ilyen gyors torzulását? Azóta nem alakult ki újabb fóbiám. Pedig már 3 év telt. A "csőiszonyom" erősödött, de az is csak azóta, mióta voltam kineziológusnál, és csinálom a házikat. Majd megkérdezem a Katát...

1 megjegyzés: