2010. szeptember 27., hétfő

Az élet nagy dolgai...

És igen, és újra egy fantasztikus hétfőre ébredhettünk! Ezt mi sem szemléltette jobban, mint a képembe szakadó eső. Felkeltem 3/4 4kor, és majdnem lekéstem a buszt, hát egyszerűen pompás az élet...

A vonaton kivégeztem fizika könyvem maradékát, persze nem úgy, hogy széttéptem, ámbár ingerenciám lett volna rá, de benne van a sorszámom, ami a jogsihoz kell, így kihagytam..

Aztán azon kezdtem el agyalni, hogy vajon mit írok a bérletemre, ha nem lesz se jogsim, se személyem... ez onnan jutott eszembe, hogy a módfelett sok jóindulattal megáldott kalauz bácsi megint be akarta vonni a bérletemet... nem tudom, hogy miért, biztosan ő is bal lábbal kelt fel... nézegette, forgatgatta, minden áron el akarta venni, de nem tudta, mert maradéktalanul volt kitöltve... de mi van akkor, ha nem tudom ráírni a személyim számát? (mert nincs ugye...) Mert hát gondolom, az ilyen kedves kalauz bácsik persze hogy ezt a módfelett elkeserítő tényt nem érti meg... hogyan is értené... én meg vehetek 20.000ért új bérletet...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése