2010. július 16., péntek

Péntek ó wow

Azt a hihetetlen szubkontinentális ?@&#!% Olyan szakadó esőbe jöttem dolgozni, hogy esernyő alatt bugyiig áztam. Persze késett a busz, meg a vonat is, mert ugye a MÁV együttműködésben a BKV-val sajnos monszunhelyzetben képtelen közlekedni. Na oké, a buszt még szoszo alapon megértem, csúszós utak, ömlő víz, sok utas... de vajon a sínek is csúsznak?

Még a télen történt, hogy az első e.gomi vonattal akartam bebumszlizni a nyugatiba, sínek a -40 fokban csontig fagyva, a mozdonyvezető meg ugye nagyon laza akart lenni, ráhúzott még a kis hídon egy kicsit, és satu fékkel akart elegánsan megállni. Csak ugye a csont jéggel nem számolt, na ennek örömére majdnem becsúszott agyig taposott fék mellett a nyugatiig :D mi meg csak álltunk és néztünk, néztünk... vártuk, h majd lesz valami, dehát... szóval a MÁV alakít.

Valaki azt mondta, hogy a Vác-Pest vonal mindig is kritikus pontja volt az állami vasutak gondosan megtervezett vonathálózatának, erre a mondatra nekem amúgy könnyek gyűltek a szemembe, na nem ám a meghatottságtól, hanem a röhögéstől. Szintén a télen történt, szintén az esztergomi vonalon, hogy -60 fokban hiába álldogáltunk, vonat sehol. Persze bemondani, h nem jön, az luxus, mert ugye akkor az emberek nem állnának ott elkeseredve, de azért türelmesen várakozva, hanem mondjuk elmennének busszal. Persze egy idő után feladtuk, és buszra szálltunk. Természetesen a pompás és nagyszerű összefogás itt is érződik a MÁV és a BKV között, mert ugye télen sem küldünk ám fűthető buszt, nem ám, minek? A kellemes, hangulatos régi "kék" buszokon jótélvízidején maximum a budapesti tömegközlekedés iránt érzett mérhetetlen szeretet fűti az embereket csak, az meg vajmi kevés, amikor a Varsa utcától az Árpád hídig annyira megfogja az embert a hely a kellemesen meleg műbőr ülésen, hogy előmelegített pajszerrel kell lefeszegetni róla, ha fel szeretne állni.

Igen, szeretlek Budapest!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése