Ma kipróbálom magam partvissal, holnap jönnek a szüleim páromat köszönteni. Ami otthon uralkodik, az nem emberi. A lomtalanítás után a lom beköltözött hozzánk, ráadásul ma megyünk még párom ruhájáért is, szóval azt hiszem, mégis csak csinálok egy kávét.
Na de az idebenn is takarítani kellene onnan ötlött az eszembe, hogy nem tudom már megemelni a karom. Leragad az asztalhoz. Persze, most a diéta is besegít, mert ugye minden felé a gyümölcslé folyik, de valahogy ki kell kotorni magamból a McDonalds áldásait :D
Hétvégén is pakolni kellene, meg hát... készülni ugye az esküvőre. Most már, így a finisben nagyon lassan haladunk, rettenetesen lassan. Annyi apró pepecs dolog van, amit szívem szerint odaadnék másoknak, hogy csináljátok, de ugye ezt így nem lehet, tehát szenvedek vele én (mi). És mindjárt itt a target date :(
Most utána néztem a Jónás módszernek, kerestem olyat, ami biztos, édesanyám, hát nálunk nagyon nem úgy állt a Hold, mármint amikor fogantunk, mint amikor anyu született, bár nehéz is lenne megmondani pontosan, hogyan is van ez. Mindenesre érdekesnek tartom a témát, kaptam ígéretben könyvet is.. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése